nemes sióagárdi Zöld Márton tábornok /1865. április 25., Szekszárd - 1946. november 22., Budapest/ Neológ zsidó családba született, iskoláit Pécsett és Székesfehérvárott végezte; A Ludovika Akadémiára jelentkezett, 1885-ben avatták a Magyar Királyi Honvédség hadnagyává, később a törzstiszti iskolát is Budapesten végezte. A világháború kitöréséig a III. osztályú Tiszti Szolgálati Jelet, a Jubileumi Éremet, a Jubileumi Keresztet, és a Mozgósítási keresztet szerezte meg. A háború kezdetekor alezredes volt, egy népfölkelő zászlóalj parancsnoka Gyulán. 1914 augusztus másodikán vonultak Dalmáciába, és viszonylag hamar bevetésre is került az alakulat; az osztrák-magyar cs. és kir. haditengerészet, a Kriegsmarine legfontosabb déli flottabázisának egyik kapuját jelentő Crotolle félszigeten harcolva, sikeresen verte vissza a montenegrói hadsereg sorozatos támadásait a Lovcsen-hegy felől. E harcok során kiérdemelte a bronz és az ezüst Signum Laudist a hadiszalagon, utólag mindkét kitüntetéshez megkapta a kardokat. Montenegro és Szerbia leverése után az orosz frontra, Galíciába került, majd a sikeres hadműveletek és az orosz front hátrébb szorulásával Bukovinába helyezték át a zászlóaljat, ahol végigküzdötték az 1916. januári csatákat. A Bruszilov offenzíva idején alakulatával Czernowitz-tól északra fekvő Rarance védelmét látta el, a rendkívül erős nyomást az offenzívában lévő orosz csapatok részéről személyes bátorságával is kitünve sikeresen elhárították. Hadvezetési érdemeiért magyar nemességet kapott, "sióagárdi " praedicatummal, személyes bátorságát pedig a  kardos és hadidíszítményes Vaskorona Rend III. osztályával  jutalmazta Ő Felsége. A Prezon melletti állóharcokban, a Kelet-Galíciai csatákban, az ukrajnai előnyomulásban, ké­sőbb pedig az olasz fronton Zöld ezredes a kiváló haditények egész sorát követte el, amelyek elisme­rése gyanánt a hadiékítményes és kardos Katonai Érdemkereszt III. osztályát, a II. osztályú Porosz Vaskeresztet, a hadiékítményes Lipót Rend Lovagkeresztjét a kardokkal, és a szász Albrecht-rend tiszti keresztjét nyerte ki­tüntetésül. Ezredét teljes rendben, teljes fegyverzettel vonta vissza az olasz frontról. 1919-ben belépett a Nemzeti Hadseregbe, szolgálataiért Magyarország Kormányzója tábornoki címmel és jelleggel díszítette fel 1921-ben, ám még abban az évben nyugállományba is vonult. Zöld Márton tábornok volt az új Magyar Királyi Honvédség egyetlen zsidó vallású tényleges tábornoka, ha mégoly rövid ideig is.  Nyugállományú tábornokként sem pihent meg, sokféle feladatot vállalt a közéletben. Így lett tagja a ma is gyakran forgatott Zsidó Lexikon szerkesztő bizottságának, valamint hitközségi elöljáró volt lakóhelyén, a Józsefvárosban, a Nagyfuvaros utcai zsinagógában. Emlékezések szerint istentiszteleteken minden esetben teljes tábornoki díszben jelent meg. Háborús érdemei és magas katonai rangja sem mentette meg Zöld Mártont 1944 tragikus tavaszán. Az idős, gyenge embert koncentrációs táborba hurcolták, melyet túlélt, de fizikailag és lelkileg megtörve jött haza, és 1946 őszén el is hunyt. Sírja a budapesti Farkasréti temető izraelita parcellájában található.

General Marton Zold Noble of Sioagard /25. April, 1865, Szekszard - 22. November, 1946, Budapest/ General Zold was born in a conservative jewish family, graduated from his elementary schools in Pécs and Székesfehérvár. He applied for admittance at the Royal Hungarian Ludovika Academy, and finished his academic years as the liutenant of the Royal Hungarian Army. He also completed the higher officer courses in Budapest. Until the breakout of the World War, he was awarded with the Officer's Long Service Cross III. Class, the 1898 Jubilee Medal, the 1908 Jubilee Cross, and the Mobilisítion Cross. Right at the beginning of the war he served as a liutenant colonel, and the commander of a Landsturm batallion in Gyula. The moved to Dalmatia on the 2. of August, and were almost immediately sent to battle; Zöld and his battalion defended the Crotolle peninsula, a strategically important point near Cattaro, the most important naval base of the K. u. K. Kriegsmarine. He was very successful in defending the area from the montenegrin army, and during these fights he was awarded with the Bronze and Silver Military Merit Medals, both on war ribbon and later with the swords. After the total defeat of Serbia and Montenegro, they were sent to the russian front to Southern Poland, and later when the russian army pulled back, Zold's battalion followed them to Bukovina, where they fought bravely in the fights of January, 1916. During Brusilow's offensive, the were in position north of Czernowitz, near Rarance, and successfully kept their line against every russian attack. For his outstanding skills he received hungarian noblehood, and his personal braveness was awarded with the Order of the Iron Crown, III. Class, with war decoration and swords. For the outstanding service in the long fights in Poland and the Ukraine  he received the Military Merit Cross III. Class with war decoration and swords, the Knight's Cross of the Order of Leopold, with war decoration and swords, the Prussian Iron Cross, II. Class, and the Officer's Cross of the Albrecht Order of Saxony. He withdrew his regiment in battle order and along with all the equipment from the italian front, and joined Admiral Horthy's National Army in 1919 to fight against the communists. For this dedicated service, Admiral Horthy, as the Governor of the Kingdom of Hungary, promoted Colonel Zöld to General in 1921, and he served for a while as the only jewish General in service of the new Royal Hungarian Army. He retired in the same year, but never ceased to serve his country and the community; he contributed the huge work of the Jewish Lexicon, and served as the rashekol of the Kehila of Budapest's VIII. district. He is remembered to show up during the holy service in his general's full dress. In spite of his military skills, impressive medals and orders, Zöld was deported after the german invasion of Hungary in the Spring of 1944. The old and weak man survived the concentration camp, and died in Budapest as a broken person, both mentally and physically.